Azt, hogy mit is jelent pontosan a közigazgatás nehéz egyetlen mondatban összefoglalni, mert egy nagyon összetett dologról van szó. Lehetőségünk van viszont arra, hogy több fogalmi meghatározást figyelembe vegyünk, ami segít megérteni a közigazgatás lényegét. Ennek érdekében az alábbi három fogalmat emelném ki:
• Magyary Zoltán (a XX. század legnagyobb közigazgatási szaktekintélye) szerint a közigazgatás „az állam adminisztrációja”, azaz „az állam szervezete, a közfeladatoknak ezek természete által megszabott módszerrel a jogrend keretében való eredményes megoldására”.
• Modernebb megközelítés szerint a közigazgatás az állami hatalom birtokában végzett, törvények által szabályozott tevékenység, amely célja a közügyek hatékony, szervezett formában történő elintézése.
• Más megfogalmazásban a közgazigazgatás egy olyan jogszabály végrehajtói tevékenység, amely célja, hogy a közhatalom birtokában befolyásolja a társadalom tagjainak tevékenységét. A közigazgatás ennek érdekében döntés előkészítői, döntéshozói, döntés végrehajtási és ellenőrzési tevékenységet folytat.
Ezekhez képest, a közigazgatási ügyintézés az állam által biztosított egyes jogok érvényesítése és egyes kötelezettségek teljesítése érdekében történhet.
Hogyan indulhat a közigazgatási ügyintézés?
A közigazgatási ügyintézés indulhat kérelem benyújtásával vagy kérelem benyújtása nélkül automatikusan (hivatalból). Közigazgatási ügyintézés elindításához a megfelelő formanyomtatvány kitöltésére van szükség. Amennyiben nincs külön formanyomtatvány az adott ügy elintézéshez, akkor szabadszöveges, általunk megfogalmazott kérelmet adhatunk be. A szabadszöveges kérelem tartalmát nem írja elő semmi, azonban nagyon fontos, hogy megadjuk a saját személyes adatainkat (név, anyja neve, születési hely és idő), hogy a hatóság egyértelműen azonosítani tudja. hogy ki szeretne ügyet intézni.
Hogyan nyújtható be kérelem?
Az ügyintézés elindításához szükséges kérelmet többféleképpen is benyújthatjuk a hatósághoz. A kérelem benyújtása történhet személyesen, postai úton vagy elektronikusan. A kérelmet beadhatjuk mi is, vagy egy a nevünkben eljáró meghatalmazott.
Melyik hatóság részére kell benyújtani a kérelmet?
Jelenleg Magyarországon több ezer olyan ügytípus van, amit közigazgatási hatóságoknál lehet vagy kell elintézni. Azt, hogy melyik közigazgatási hatóság intézi el az ügyünket, a hatásköri és illetékességi szabályok határozzák meg.
A hatásköri szabályok alapján a közigazgatási hatóságok különböző szakterületekre tagolódnak. Egyes hatósági szakterületek nyugdíjügyben, családtámogatási ügyben, földhivatali ügyekben stb. járnak el. Vannak továbbá olyan hatóságok, amelyek nem egy adott szakterületre specializálódnak, hanem az ügyek nagyon széles körére. Ilyen például a kormányablak is, ahol, több ezer ügytípus kapcsán lehet ügyet intézni, tájékoztatást kérni, vagy kérelmet benyújtani továbbítási céllal.
Az illetékességi szabályok azt határozzák meg, hogy az adott szakterülettel foglalkozó hatóságok (pl.: nyugdíjbiztosítási osztályok) közül melyik intézi el az adott ügyet. Ezt általában a lakóhelyünk határozza meg, az esetek többségében a hozzánk legközelebb lévő hatóságnál intézhető az ügyünk.
Abban az esetben, ha véletlenül nem a megfelelő hatósághoz nyújtjuk be a kérelmet, akkor a hatóság köteles elküldeni a dokumentumokat annak az intézmények, amelyik eljárhat az adott ügyben.
Hogy alakul az ügyintézési idő?
A legtöbb ügytípus esetén 8 napos ügyintézési idővel kell számolnunk. Azonban egyes ügyeknél azonnal megtörténhet az ügyintézés (pl.: ha lakcímkártyát kérünk, a helyszínen azonnal ki is állítják).
Előfordulnak olyan ügytípusok is, amelyek elintézésre 60 napja van a hatóságnak. Ezek az ügyek általában bonyolultabbak, több hatóság együttműködését igénylik, vagy a hatóságnak sok időbe telik a döntés meghozatalához szükséges információk összegyűjtése. Ilyen például a nyugellátás megállapítása is, amelynél a teljes életutat kell figyelembe vennie a hatóságnak a szolgálati idő összeszámításához és a nyugdíj összegének megállapításához.
Fontos kiemelni, hogy az ügyintézési időn felül kell számolnunk a postai kézbesítéssel, szükség esetén a hiánypótlás idejével stb.
Milyen formában dönt a hatóság a kérelemről?
A benyújtott kérelmünk kapcsán a hatóság határozat vagy végzés formájában döntést hoz. Ezeknek a kötelező tartalmi elemeit törvény határozza meg. A határozatban fel kell tűntetni például az eljáró hatóság és a mi adatainkat, a hatóság döntését, a döntés indokolását, a döntés kapcsán figyelembe vett adatokat, mérlegelési pontokat, a kapcsolódó jogszabályokat, a jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást és az ügyintéző elérhetőségét stb.
Hogyan értesülhetsz a hatóság döntéséről?
Általánosságban olyan csatornán közli a hatóság a döntését, amilyen csatornán benyújtottuk a kérelmünket. Személyes és postai benyújtás esetén postai úton, elektronikus benyújtás esetén elektronikusan kapunk visszajelzést. A kérelem benyújtásakor arra is van lehetőségünk, hogy megadjuk milyen formában kérjük a hatósági döntés közlését.
Felhasznált forrás:
• Varga Zs. András: A közigazgatás és a közigazgatási jog alkotmányos alapjai 77-78. o.
• NKE: Közigazgatási alapvizsga 41. o.
• Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 15, 16, 26, 35, 36, 50, 81, 81, 85. §
• Magyary Zoltán: Magyar Közigazgatás 39, 41. o.